Wikipédia

Nvidia

amerikai globális technológiai vállalat
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2026. március 1.

Az NVIDIA Corporation (/ɛnˈvɪdiə/ en-VID-ee-ə) egy amerikai székhelyű, elsősorban korszerű grafikus processzorai révén ismert számítástechnikai vállalat. Székhelye Santa Clara, Kalifornia. A céget 1993-ban alapította Huang Zsen-hszün (elnök és vezérigazgató), Chris Malachowsky és Curtis Priem. Grafikus processzorokat (GPU-kat), rendszerchipeket (SoC-kat) és alkalmazásprogramozási interfészeket (API-kat) fejleszt adat tudomány, nagy teljesítményű számítástechnika, valamint mobil és autóipari alkalmazásokhoz.[21][22] Az Nvidia a Big Tech csoport tagjának számít, a Microsoft, az Apple, az Alphabet, az Amazon és a Meta mellett.

Nvidia
Típus
Jogelőd
Alapítva1993. április 5.[1]
Székhely
Irányítószám95050
Alapító
Iparágfélvezetőipar
Tulajdonos
Forma
Termékek
Árbevétel
Lista
  • 4 097 860 000 $ (2007. január 29. – 2008. január 27., 2007)[3]
  • 3 424 859 000 $ (2008. január 28. – 2009. január 25., 2008)[4]
  • 3 326 445 000 $ (2009. január 26. – 2010. január 31., 2009)[5]
  • 3 543 309 000 $ (2010. február 1. – 2011. január 30., 2010)[6]
  • 3 997 930 000 $ (2011. január 31. – 2012. január 29., 2011)[7]
  • 4 280 159 000 $ (2012. január 30. – 2013. január 27., 2012)[8]
  • 4 130 000 000 $ (2013. január 28. – 2014. január 26., 2013)[9]
  • 4 682 000 000 $ (2014. január 27. – 2015. január 25., 2014)[10]
  • 5 010 000 000 $ (2015. január 26. – 2016. január 31., 2015)[11]
  • 6 910 000 000 $ (2016. február 1. – 2017. január 29., 2016)[11]
  • 9 714 000 000 $ (2017. január 30. – 2018. január 28., 2017)[11]
  • 11 716 000 000 $ (2018. január 29. – 2019. január 27., 2018)[12]
  • 10 918 000 000 $ (2019. január 28. – 2020. január 26., 2019)[13][14]
  • 16 675 000 000 $ (2020. január 27. – 2021. január 31., 2020)[13]
  • 26 914 000 000 $ (2021. február 1. – 2022. január 30., 2021)[13]
  • 26 974 000 000 $ (2022. január 31. – 2023. január 29., 2022)[15]
  • 60 922 000 000 $ (2023. január 30. – 2024. január 28., 2023)[16]
  • 130 497 000 000 $ (2024. január 29. – 2025. január 26., 2024)[17]
  • 215 938 000 000 $ (2025. január 27. – 2026. január 25., 2025)[18]
Alkalmazottak száma13 775 (2020. január 26.)[19][20]
Leányvállalatai
  • Nvidia Ltd.
  • Icera
  • Mental Images
  • Mellanox Technologies
TőzsdeNASDAQ
Nvidia (Egyesült Államok)
Nvidia
Nvidia
Pozíció az Egyesült Államok térképén
é. sz. 37° 22′ 24″, ny. h. 121° 57′ 58″37.373300°N 121.966000°WKoordináták: é. sz. 37° 22′ 24″, ny. h. 121° 57′ 58″37.373300°N 121.966000°W
A Nvidia weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nvidia témájú médiaállományokat.

Az Nvidia eredetileg a videójátékokhoz szánt GPU-kra összpontosított, majd kiterjesztette azok használatát más piacokra is, többek között a mesterséges intelligenciára (MI), a professzionális vizualizációra és a szuperszámítógépekre. A vállalat termékpalettáján megtalálhatók a GeForce GPU-k játékokhoz és kreatív feladatokhoz, valamint professzionális GPU-k edge computing, tudományos kutatás és ipari alkalmazásokhoz. 2025 első negyedévében az Nvidia 92%-os részesedéssel rendelkezett a különálló asztali és laptop GPU-k piacán.[23][24]

A 2000-es évek elején a vállalat több mint egymilliárd amerikai dollárt fektetett a CUDA fejlesztésébe, egy szoftverplatformba és API-ba, amely lehetővé tette a GPU-k számára, hogy hatalmas párhuzamos programokat futtassanak számos számításigényes alkalmazáshoz.[25][26][27] Ennek eredményeként 2025-re az Nvidia az AI-modellek képzéséhez és telepítéséhez használt GPU-k piacának több mint 80%-át ellenőrizte,[25] és a világ TOP500 szuperszámítógépeinek több mint 75%-ához szállított chipeket.[28][29] A vállalat a játékhardverek és -szolgáltatások területére is kiterjesztette tevékenységét olyan termékekkel, mint a Shield Portable, a Shield Tablet és a Shield TV, valamint üzemelteti a GeForce Now felhőalapú játék szolgáltatást.[30] Ezenkívül kifejlesztette a Tegra mobil processzorok sorozatát okostelefonok, táblagépek és autóipari infotainment rendszerek számára.[31][32][33]

2023-ban az Nvidia az Egyesült Államok hetedik vállalata lett, amely elérte az 1 billió dolláros értéket.[34] 2025-ben az első vállalat lett a világon, amely meghaladta a 4 billió dolláros[35][36] és az 5 billió dolláros[37] mérföldkövet a piaci kapitalizációban, amit az AI-boom közepette a globális adatközponti hardver iránti növekvő kereslet ösztönzött. Erőssége, mérete és piaci kapitalizációja miatt az Nvidia bekerült a Bloomberg „Magnificent Seven” listájába, amely a tőzsde ezen tekintetben hét legnagyobb vállalatát sorolja fel.[38]

Újabban több platformhoz (PC, Nintendo Switch, Xbox Series X/S és PlayStation 5) is gyárt vagy tervez chipeket és hardverkomponenseket.

Története

szerkesztés

A céget 1993-ban alapította Huang Zsen-hszün, a jelenlegi vezérigazgató, Curtis Priem és Chris Malachowsky.[39]

2000-ben felvásárolta riválisát, a 3dfx-et, az iparág egyik legnagyobb cégét.[40]

2020-ban az Nvidia bejelentette, hogy 40 milliárd dollárért felvásárolja az ARM Holdings-ot a SoftBank Group-tól, de a tranzakció végül meghiúsult, szabályozási akadályok miatt.[41]

Piaci története

szerkesztés

Korai évek és az első termékek

szerkesztés

Az Nvidia 1993-as alapítása után 1995-ben dobta piacra első termékét, az NV1 grafikus kártyát. Ez újszerű quadratic surface technológiát használt, amely négyszögeken alapul. Beépített hangkártyával és Sega Saturn porttal rendelkezett. Több Saturn játékot át is portoltak PC-re az NV1 segítségével, például a Panzer Dragoont és a Virtua Fightert.[42]

Az NV1 piaci relevanciája azonban hamar megszűnt a Microsoft DirectX bejelentésével, mivel a DirectX a háromszög alapú megjelenítést részesíti előnyben. Emiatt az nVidia alulmaradt az S3 Virge chippel szemben, mely jobb Direct3D támogatást nyújtott. Az Nvidia folytatta a fejlesztést NV2 projekt név alatt, de ez végül nem került piacra. A Sega reményei, hogy az integrált audio- és grafikus chip csökkenti a konzolgyártás költségeit, nem váltak valóra.[43]

Irányváltás és áttörés

szerkesztés

A kezdeti kudarcok után az Nvidia vezetője, Huang Zsen-hszün stratégiaváltásra kényszerült. Felvette David Kirk tudóst, aki korábban szoftverfejlesztőként dolgozott a Crystal Dynamics-nél. Az új stratégia a teljes DirectX támogatásra és a költségek csökkentésére fókuszált, lemondva a multimédiás funkciókról. Bevezették a 6 havi termékfejlesztési ciklust is.[44]

Az első sikeres termékük a Riva 128 volt. Ez NV3 kódnév alatt érkezett 1997-ben, immár hagyományos háromszög alapú rendereléssel. A Riva 128 hatékony Direct3D és OpenGL meghajtókkal rendelkezett. A teljesítménye többszöröse az NV1 chipnek, és megközelítőleg a 3Dfx Voodoo 1 chip széntjét érte el. A Riva 128 egychipes megoldás. Ezekre a grafikus kártyákra tipikusan 4 MByte SG-RAM memóriát raktak, és a kártyák nem igényeltek aktív hűtést. A Riva 128 kártyák eleinte a PCI foglalatot használták, de később megjelent belőle AGP-s változat is. A kártya hatékony volt, és nem igényelt erős processzort a jó teljesítmény eléréséhez.

Az áttörést a RIVA TNT hozta el, amely dupla pixel-futószalaggal, 24 bites Z-buffer-rel, anizotróp szűréssel és fejlett MIP mapping technológiával rendelkezett. Bár még nem tudta legyőzni a Voodoo 2-t, utódja, a RIVA TNT2 már piacvezetővé tette az Nvidiát.[45]

GeForce korszak és dominancia

szerkesztés

1999 őszén jelent meg a GeForce 256 (NV10), amely 120 MHz-es órajellel, profi videógyorsítóval és 4 pixeles futószalaggal minden riválisát felülmúlta. Ez a siker vezetett az együttműködéshez a Microsofttal az Xbox grafikus rendszerének fejlesztésében.[46]

A GeForce 2 sorozat, különösen a középkategóriás GeForce 2 MX, minden idők egyik legsikeresebb grafikus kártyája lett. A mobil változat GeForce 2 Go néven került piacra 2000 végén.[47] Az Nvidia sikerei hozzájárultak a 3dfx Interactive bukásához, melyet végül 2000 végén az Nvidia felvásárolt.[48] A GeForce 3 és GeForce 4 sorozatok tovább erősítették az Nvidia pozícióját, kihasználva a DirectX 8 vertex shader és pixel shader technológiáját.[49]

Kihívások és visszatérés

szerkesztés

Az ATI Technologies Radeon sorozata komoly kihívást jelentett, különösen a Radeon 9700 megjelenésével. Az Nvidia GeForce FX sorozata gyenge DirectX 9 teljesítményt nyújtott, ami piaci pozíciójának gyengüléséhez vezetett.[50] A GeForce 6 sorozattal az Nvidia visszaszerezte vezető pozícióját, támogatva a DirectX Shader Model 3.0-t. A GeForce 7 széria tovább erősítette ezt a pozíciót, és az Nvidia chipet választották a PlayStation 3 konzolhoz is.[51]

Modern korszak

szerkesztés

A 2006-ban megjelent GeForce 8 sorozat volt az első, amely támogatta a DirectX 10-et. Ezt követte a GeForce 9, majd a GeForce 200 sorozat 2008-ban és 2009-ben.[52] A Fermi architektúrára épülő GeForce 400 sorozat 2010-ben jelent meg, némi késéssel az AMD Radeon HD 5000 sorozatához képest. A kezdeti problémákat (magas fogyasztás, melegedés) a GeForce 500 sorozat nagyrészt orvosolta.[53]

A Kepler architektúrára épülő GeForce 600 sorozat 2012-ben került piacra, válaszul az AMD GCN architektúrájú kártyáira. Ez a generáció jelentős teljesítménynövekedést és energiahatékonyság-javulást hozott.[54] Az ezt követő generációk (700, 900, 10, 20, 30) folyamatosan növelték a teljesítményt és új technológiákat vezettek be, mint például a ray tracing hardveres támogatása.[55] Napjainkban az Nvidia továbbra is vezető szerepet tölt be a grafikus kártyák piacán, versengve az AMD-vel és újabban az Intel Arc termékeivel. A vállalat emellett jelentős sikereket ért el a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás területén is GPU-alapú megoldásaival.[56]

Termékek

szerkesztés

Az NVIDIA termékportfóliója tartalmaz grafikus processzorokat, adatközponti és AI megoldásokat, autóipari chipeket, valamint játékkonzolokhoz tervezett egyedi chipeket.

Grafikus csipkészletek

szerkesztés

NVIDIA GeForce – asztali és laptop GPU megoldások NVIDIA Quadro – nagy teljesítményű munkaállomásokba szánt professzionális megoldás. NVIDIA Tesla – dedikált GPGPU feldolgozás adatközpontok és szuperszámítógépek számára.

Mesterséges intelligencia és adatközpontok

szerkesztés

NVIDIA A100 és H100 – AI gyorsító chipek. NVIDIA DGX rendszerek – komplett AI szuperszámítógépek. NVIDIA EGX – peremhálózati AI platformok.

Autóipari megoldások

szerkesztés

NVIDIA DRIVE – önvezető autók és fejlett vezetéstámogató rendszerek (ADAS) platformja.

Játékkonzol chipek

szerkesztés

Nintendo Switch – egyedi Tegra X1 chip. Xbox Series X/S és PlayStation 5 – sugárkövető (ray tracing) technológia licenszelése.

Piaci helyzet

szerkesztés

Az Nvidia továbbra is piacvezető a dedikált grafikus kártyák piacán, kb. 80%-os részesedéssel az AMD-vel szemben.[57] A mesterséges intelligencia és adatközponti megoldások területén szintén domináns szereplő, bár itt erősödik a verseny olyan cégekkel, mint az AMD, Intel és különböző AI chipgyártó startupok.

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ ROR release v1.19
  2. 1 2 3 4 5 "www.zonebourse.com/cours/action/NVIDIA-CORPORATION-57355629/societe-actionnaires/". Hozzáférés: 2024. szeptember 24..
  3. ↑ "Form 10-K". 2010. március 18.
  4. ↑ "Form 10-K". 2011. március 16.
  5. ↑ "Form 10-K". 2012. március 13.
  6. ↑ "Form 10-K". 2013. március 12.
  7. ↑ "Form 10-K". 2014. március 13.
  8. ↑ "Form 10-K". 2015. március 12.
  9. ↑ "Form 10-K". 2016. március 17.
  10. ↑ "Form 10-K". 2017. március 1.
  11. 1 2 3 "Form 10-K". 2018. február 28.
  12. ↑ "Form 10-K". 2021. február 26.
  13. 1 2 3 "Form 10-K". 2022. március 18.
  14. ↑ "tech.sina.com.cn/roll/2020-02-14/doc-iimxxstf1416627.shtml". Hozzáférés: 2020. augusztus 22..
  15. ↑ "Form 10-K". 2023. február 24.
  16. ↑ "Form 10-K". 2024. február 21.
  17. ↑ "Form 10-K". 2025. február 26.
  18. ↑ "Form 10-K". 2026. február 25.
  19. ↑ "Nvidia Annual Report 2020 10-K" (PDF).
  20. ↑ "tech.sina.com.cn/roll/2020-04-23/doc-iirczymi7863117.shtml".
  21. ↑ Goldman, Sharon (2023. február 23.). "How Nvidia dominated AI — and plans to keep it that way as generative AI explodes". VentureBeat. 2023. március 1. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2023. március 1..
  22. ↑ Cosgrove, Emma. "Nvidia CEO Jensen Huang directly addresses the DeepSeek stock sell-off, saying investors got it wrong". Business Insider (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. február 21..
  23. ↑ Farooque, Faizan. „Nvidia Secures 92% GPU Market Share in Q1 2025”, Yahoo Finance, 2025. június 6. (Hozzáférés: 2025. július 22.) 
  24. ↑ Jon Peddie Research (2025. június 5.). "Q1'25 PC graphics add-in board shipments increased 8.5% from last quarter due to Nvidia's Blackwell ramping up". Jon Peddie Research.
  25. 1 2 Mickle, Tripp. „Nvidia Becomes First Public Company Worth $4 Trillion”, The New York Times, 2025. július 10. (Hozzáférés: 2025. július 22.) 
  26. ↑ "NVIDIA Doesn't Want Cryptocurrency Miners to Buy Its Gaming GPUs". MSN. 2021. április 14. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2021. április 5..
  27. ↑ Kirk, David; Hwu, Wen-Mei (2017). Programming Massively Parallel Processors (Third ed.). Elsevier. 345. o. ISBN 978-0-12-811986-0.
  28. ↑ "NVIDIA FY25 10K". Hozzáférés: 2025. február 27..
  29. ↑ "US SEC: EXHIBIT 21.1: List of Nvidia subsidiaries". U.S. Securities and Exchange Commission. 2023. február 24. 2023. november 3. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2023. november 3..
  30. ↑ Moore, Samuel K (2023. szeptember 7.). "The Secret to Nvidia's AI Success". IEEE Spectrum. 2023. november 3. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2023. november 3..
  31. ↑ Burns, Chris (2011. augusztus 3.). "2011 The Year of Nvidia dominating Android Superphones and tablets". SlashGear. 2020. október 29. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2011. szeptember 14..
  32. ↑ "Tegra Super Tablets". Nvidia. 2013. október 13. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2011. szeptember 14..
  33. ↑ "Tegra Super Phones". Nvidia. 2013. október 13. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2011. szeptember 14..
  34. ↑ "Nvidia touches $1 trillion market cap as chipmaker rides AI wave". Yahoo Finance (amerikai angol nyelven). 2023. május 30. 2023. május 30. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2024. február 17..
  35. ↑ Hart, Robert. "Chip Stock Rally Continues Wednesday After AI Boom Catapults Nvidia To World's Most Valuable Company". Forbes (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. augusztus 26..
  36. ↑ Duffy, Clare (2024. február 21.). "AI boom drove Nvidia profits up 580% last year". CNN (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. augusztus 26..
  37. ↑ Berkowitz, Ben. "Nvidia becomes the world's first $5 trillion company". Axios (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. október 29..
  38. ↑ „Why the Magnificent Seven Shapes US Stocks”, Bloomberg, 2024. január 12. (Hozzáférés: 2025. augusztus 5.) 
  39. ↑ https://www.nvidia.com/en-us/about-nvidia/corporate-timeline/
  40. ↑ https://www.anandtech.com/show/613
  41. ↑ https://www.anandtech.com/show/17205/nvidia-terminates-arm-acquisition
  42. ↑ https://www.techpowerup.com/gpu-specs/nv1.c3689
  43. ↑ https://www.hwsw.hu/hirek/30362/nvidia-20-eves-tortenet-grafikus-kartyak.html
  44. ↑ https://prohardver.hu/hir/20_eves_az_nvidia.html
  45. ↑ https://www.techpowerup.com/gpu-specs/riva-tnt.c1615
  46. ↑ https://www.hwsw.hu/hirek/61982/nvidia-geforce-20-ev-grafikus-vezerlok-gpu.html
  47. ↑ https://www.anandtech.com/show/627
  48. ↑ https://index.hu/tech/cellanaplo/3dfx1215/
  49. ↑ https://www.anandtech.com/show/747
  50. ↑ https://prohardver.hu/teszt/nvidia_geforce_fx_5900_ultra/nvidia_geforce_fx_5900_ultra.html
  51. ↑ https://www.anandtech.com/show/2222
  52. ↑ https://prohardver.hu/teszt/nvidia_geforce_gtx_280/nvidia_geforce_gtx_280.html
  53. ↑ https://prohardver.hu/teszt/nvidia_geforce_gtx_580/nvidia_geforce_gtx_580.html
  54. ↑ https://www.anandtech.com/show/5699/nvidia-geforce-gtx-680-review
  55. ↑ https://www.anandtech.com/show/17601/nvidia-announces-ada-lovelace-gpu-architecture-rtx-4090-for-october
  56. ↑ https://www.portfolio.hu/uzlet/20230525/az-nvidia-lett-az-elso-ezermilliard-dollaros-chip-gyarto-638930
  57. ↑ https://www.techpowerup.com/gpu-specs/

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nvidia&oldid=28823375”